Tűzjelző érzékelők
A tűz illetve a füst észlelésére és érzékelésére számos eszköz ad lehetőséget, az egyik legelterjedtebb a pontszerű füst érzékelő.
Pontszerű füstérzékelő:
A pontszerű füstérzékelők olyan érzékelők, amelyeket általában egy-egy helyiségben vagy területen alkalmaznak, hogy a tűz kialakulás folyamatának legkorábbi jellemzőjét a füstöt észleljék és jelezzenek, amikor az adott területen tűzveszély alakul ki. Ezek az érzékelők általában a falon vagy a mennyezeten vannak elhelyezve, és képesek észlelni a környezetükben felhalmozódó füstöt.
Pontszerű füstérzékelők lehetnek optikai típusúak, amelyek egy fényforrást és egy fotocellát használnak a füst észlelésére, vagy ionizációs típusúak, amelyek ionizáló sugárzást használnak a füst észlelésére. Az optikai érzékelők a füst részecskéi által okozott fényszóródás változásait érzékelik, míg az ionizációs érzékelők az ionizáló sugárzás változásait figyelik meg, amikor a füst részecskéi áthaladnak a kamrában. Ionizációs érzékelőt a sugárveszély miatt ma már nem alkalmazzák, ahol ilyen került felszerelésre korábban, annak leszerelése és bontása, szállítása és megsemmisítése speciális sugárvédelmi intézkedést igényel.
A pontszerű füstérzékelők hatékonyan segíthetnek a tűzveszély korai észlelésében, és lehetővé teszik a gyors reakciót és a megfelelő intézkedések megtételét a tűzeset elkerülése vagy minimálisra csökkentése érdekében. Fontos azonban rendszeresen karbantartani és tesztelni ezeket az érzékelőket annak érdekében, hogy megfelelően működjenek vészhelyzet esetén, nem megfelelő karbantartás esetén az érzékelők elkoszolódhatnak és téves jelzést generálhatnak.
Pontszerű hőérzékelő:
Pontszerű hőérzékelő a füstérzékelőnél a tűz kialakulásának folyamatát jóval később érzékeli, hiszen már a tűz hőtermelő szakaszában jeleznek csak. Hőérzékelő lehet hősebesség, amely egy adott idő alatt végbemenő hőmérséklet változást jelzi és lehet hőmaximum érzékelő is, ebben az esetben egy adott előre kalibrált hőmérséklet (68, 105 celsius fok) elérése esetén jelez. Hőérzékelőket olyan helyre terveznek, ahol a helyiség funkciójából adódóan "füstszerű" képződmény keletkezhet, olyan mint pára, gőz, por, így a fénytörés elvén működő optikai füstérzékelő alkalmazása nem lehetséges.
Léteznek speciálisan magasabb hőmérsékletre kalibrált bimetál alapú érzékelők, amelyeket alapból magasabb hőmérsékletű helyiségekben alkalmaznak, például szauna.
Kombinált érzékelő:
A pontszerű és a hőérzékelő egybegyúrt 2in1 érzékelője, mely két érzékelés lehet "és" illetve "vagy" logikai kapcsolatban egyaránt.
Alkalmazási területei: mélygarázs, szélfogók, egy oldalról nyitott rakodó területek
Kézi jelzésadó:
A tűzjelző rendszer talán legegyszerűbb elven működő eszköze kontaktus elven működik. A tüzet vagy tűzveszélyt észlelők a kézi jelzésadó megnyomásával generálnak tűzjelzést. Ezeket az eszközöket gyakran "kézi tűzjelzőknek" vagy "kézi tűzriasztóknak" is nevezik. A fő céljuk az, hogy az emberek kézi beavatkozásával jelezzék a tűzveszélyt vagy más vészhelyzetet az épületben vagy a területen.
A kézi jelzésadók általában jól látható helyeken, például bejáratok mellett falakon, menekülési útvonalakon vagy oszlopokon találhatók, hogy könnyen elérhetők legyenek, amikor szükség van rájuk.
Vonali füstérzékelő:
Vonali füstérzékelő szintén optikai elven működik, a szemben elhelyezett prizmáról visszaverődő fénymennyiséget felügyeli. Ha a prizma és az érzékelő közé füst vagy füstszerű anyag kerül a prizmáról visszaverődő fénymennyiség csökken, aminek hatására az érzékelő tűzjelzést generál.
Alkalmazási területet, hosszabb folyosók, átriumok, kupolák, légterének védelme.
Aspirációs füstérzkelő:
Az aspirációs füstérzékelő egy olyan speciális típusú füstérzékelő rendszer, amely nagy pontossággal és érzékenységgel képes füstöt észlelni a védett helyiség levegőjében. Működési elve szerint, a kiépített csőhálózat segítségével az aspirációs központban lévő ventilátor motor a helyiség levegőjét folyamatosan átkeringteti a központban lévő az optikai füstérzékelőhöz hasonló szenzoron, ha a levegőben füst vagy füstszerű anyag kerül fényszóródás elve alapján tűzjelzést generál. Ezek a rendszerek általában olyan helyeken használatosak, ahol a hagyományos pontszerű füstérzékelők alkalmazása már nem lehetséges, például nagyon magas épületek, csarnokok, ahol a füstérzékelés kritikus fontosságú.
Az aspirációs füstérzékelő rendszerek az alábbi alkotórészekből állnak:
Aspirációs központ: Ez az egység tartalmazza az érzékelő fejet (szenzort) vagy fejeket, ventilátort, amely levegőt szív be a környezetből, és átkeringteti a szenzoron keresztül.
Csövek és csőrendszer: Ezek a csövek szállítják a levegőt az érzékelő egységhez. Általában többfelé leágazó cső is lehet, amelyek különböző részeket vagy területeket fednek le. A csőhálózaton kerülnek kialakításra a mintavevő pontok.
Ventilátor: A ventilátor vagy ventillátorok a levegő áramlását biztosítják a csövekben az érzékelő egység felé.
Az aspirációs füstérzékelő rendszerek rendkívül érzékenyek és nagy pontosságúak, és képesek korai jeleket észlelni a tűz kialakulásáról, még mielőtt a füst elérné a jelentősebb koncentrációt. Ezek a rendszerek általában nagy megbízhatósággal rendelkeznek és alkalmasak olyan kritikus környezetekre, mint például adatközpontok, műszaki termek, illetve azokra a területekre, ahol a hagyományos érzékelők hatékonysága korlátozott lehet.
Lángérzékelő:
Lángérézkelőt olyan helyen kell alkalmazni, ahol a várható kialakuló tűz során füst nem keletkezik, illetve kültéren való alkalmazásuk is gyakori.
A lángérzékelő olyan eszköz, amely a tűz lángjának fizikai paraméterét érzékeli és jelez a tűzjelző rendszernek. Ezek az érzékelők különböző technológiákat használnak a lángok detektálására, például optikai, infravörös vagy ultrahangos érzékelés.
Optikai lángérzékelők: Ezek az érzékelők a látható fény spektrumát figyelik meg, amelyet a lángok bocsátanak ki. Amikor a rendszer észleli a jellegzetes lángspektrumot, azt jelez a tűzjelző rendszernek.
Infravörös lángérzékelők: Ezek az érzékelők az infravörös sugárzást érzékelik, amelyet a lángok kibocsátanak. Amikor a rendszer észleli az infravörös sugárzást, az jelzést generál a tűzjelző rendszernek.
Ultrahangos lángérzékelők: Ezek az érzékelők ultrahangos hullámokat használnak a lángok jelenlétének észlelésére. Amikor a rendszer észleli a jellegzetes lángspektrumot, azt jelez a tűzjelző rendszernek.
A lángérzékelők fontos szerepet játszanak a tűzjelző rendszerben, különösen olyan környezetekben, ahol a füstérzékelők hatékonysága korlátozott lehet. Ezek az érzékelők lehetővé teszik a tűz korai észlelését, még mielőtt a lángok terjedni kezdenének, és lehetővé teszik a gyors beavatkozást és segítik a időbeni biztonságos evakuálását.
Bemeneti modulok:
Bemeneti modulok segítségével a csatlakozó rendszerektől kontaktusok fogadása lehetséges, melyek automatikus tűzjelzést képesek generálni. Például sprinkler rendszerről áramláskapcsolók, szivattyú indulás, hő és füstelvezető központ jelzései vagy gázjelző és oltó rendszerek jelzésfogadásai.